​

Mivel az elmúlt években a nyári időjárás meglehetősen szélsőségesen alakult szeretnénk felhívni az Önök figyelmét egy-két munkavédelemmel kapcsolatos rendeletben meghatározott intézkedésre, szakmai ajánlásra, melyekkel a munkavállalók számára is kicsit könnyebbé tehető a nyári kánikula átvészelése.
Az elkövetkező napokban olyan szélsőségesen magas hőmérséklet várható, amely szükségessé teszi, hogy a munkaaadók plusz intézkedések bevezetésével védjék a munkavállalók egészségét és ezzel is biztosítsák az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit

 

2023. július 10-től terjedő időszakban fokozott figyelmet kell fordítani a szabadban illetve a zárt térben végzett munkákat ellátó munkavállalókkal kapcsolatban.

​

​

​

Mit kell tennünk?
(összefoglaló néhány szóban)

• Innivalót biztosítunk

• Napsütés ellen védő ruházatot védőeszközt biztosítunk

• Nap ellen védő krémet biztosítunk

• Átszervezzük a munkaidőt

• Extra pihenőidőt biztosítunk

• Védőeszközök használatát újraszabályozzuk
   

FONTOS!
A hőségriadó érvényességi ideje alatt életbe lépő szabályozás nem csak a szabadban végzett munkavégzésre értendőek, hanem az előírások között megtaláljuk a zárt térben végzett munkavégzésre vonatkozó szabályokat is!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

​
 

 

 

 

 

 

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:

Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:

Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.

A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:

Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

 

3/2002 SzCsM-EüM együttes rendelet.

7. § (1) A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.

(2) A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.

(3) Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.

(10) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

Abban az esetben, ha a munkavállalók kültéren kénytelenek munkát végezni, nagyfokú odafigyelést és munkaszervezést igényel a munkavállalók védelme. 

Biztosítani kell számukra a fejet védő sapkát (szalmakalapot), árnyékos pihenő helyet és a szükséges mennyiségű védőitalt, illetve a munkaidő csökkentését, esetleg beszüntetését szélsőségesen nagy melegben

​

​

​

​

​

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

 

A hőség által okozott ártalmak, foglalkozási megbetegedések:

 

• napégés

• melegkiütés

• hypertermia

• hőkimerülés

• hőguta.

 

A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők:

• hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,

• közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),

• hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),

• elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),

• intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,

• nehéz fizikai munka,

• hőleadást gátló ruházat,

• az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,

• nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák,

       betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),

• a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők,

       „vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok).

 

A hőség okozta megbetegedés igen súlyos következményekkel járhat, melyek a munkavállalót több napra is munkaképtelenné tehetik. 

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

 

A jogszabályi szabályozás mellett az általános munkavédelmi előírások és egészségvédelmi tanácsok a hőség kedvezőtlen hatásainak kivédésére és csökkentésére, a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére:

 

• A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására védőitalt, megfelelő hőmérsékletű (14-16 °C-os) ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartásával. Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.

• Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók. A munka közbe iktatott pihenőidőknek az a szerepük, hogy a pihenés alatt csökkenni tudjon a belső hőtermelés, és a hőleadás megfelelő mértékben tudjon gyorsulni a pihenőidő eltöltésére szolgáló kedvező, komfortos klíma zónában. 

• Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol. 

• A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is. 

• A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. 

• Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni! A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét. 
   

Szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka) során különös gondot kell fordítani a hőártalmak és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére: 

• Figyelni kell a munkavállalók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával). 

A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni (pl. a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás).
























 

 

 

 

 

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg: 

• Meleg évszakban szellemi munka esetén 21-24 oC, könnyű fizikai munka esetén 19-21 oC, közepesen nehéz fizikai munka esetén 17-19 oC, míg nehéz fizikai munka esetén 15- 17 oC munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben ez nem valósítható meg a technológia, illetve az időjárási körülmények miatt és a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket (korrigált effektív hőmérséklet) meghaladja, a munká ltatónak intézkedéseket kell hoznia a meleg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából.

• Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet. 

• A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása. 
   

Általánosságban a munkavédelemben szinte minden téren elmondható - itt is érvényesül az a szabály-, hogy érdemes kicsit több figyelmet fordítani a munkahelyekre és a munkavállalókra, így megelőzve azt a sok kellemetlenséget amelyet a munkavállalók munkaképtelensége okoz.

​

​

​

​