​A  Munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. Törvény IV. fejezet, 54. § (2) bekezdése szerint,

amennyiben a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetnie. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontokra terjed ki.
​

A 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM. rendelet 5 & (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbenialkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Munkavédelmi törvény. 54. § (2) bekezdésével összhangban.

A kémiai kockázatelemzés a munkahelyen felhasználásra kerülő veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozik. A kockázatértékelést az alábbiak figyelembe vételével kell végezni: veszély azonosítása, az expozíció-hatás összefüggés elemzése, az expozíció becslése,a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi a kémiai kockázatértékelést.​

​A biztonsági adatlap vegyi anyagokra vagy keverékekre összeállított dokumentum, amely széleskörű információt tartalmaz az anyag vagy keverék összetételéről, fizikai, kémiai, egészségügyi és környezeti hatásairól, a termékek biztonságos felhasználásáról, tárolásáról, ártalmatlanításáról.

Ezen információk ismerete lehetővé teszi a felhasználók, munkáltató számára, hogy megtegyék az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelmével, valamint a környezet védelmével kapcsolatos, szükséges intézkedéseket.

​​

1993. évi XCIII tv. 56. §.és a 65/1999. (XII. 21.) EüM) rendelet 3.§-a alapján az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Egyéni védőeszközt, védőfelszerelést kell biztosítani annak a munkavállalónak, aki veszéllyel, ártalommal járó munkát végez.A munkakörülmények, a munkaeszközök, és technológia ismeretében kell egyéni védőeszköz meghatározni és biztosítani.

​

​​1993. évi XCIII tv. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni.

​​

A munkáltatónak kötelezettsége az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét, a vizsgálatok irányát írásban meghatározni és az abban foglaltakat szabályozni. A feladat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.​

​​( 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról) A jogszabály 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató, a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan, köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni.

​​

​​Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54. § (1) bekezdése alapján, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. A megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

​​

Minden munkavállalót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor.  A munkavédelmi-oktatás elvégzését, a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (oktatási napló vagy jegyzőkönyv).

​​

A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis középfokú, felsőfokú munkavédelmi szakember, vagy munkavédelmi szakmérnök végezheti el. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 87. §

"Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.”​

​​Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 21. § Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek.

A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Veszélyesnek minősülő gépek jegyzéke:

1. KÖRFŰRÉSZEK (egy vagy több fűrészlappal).

1.1. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, gépágyúk

fix, a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják szerszámhoz.

1.2. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, az alternáló

mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel.

1.3. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, a

munkadarabot gépi előtolással mozgatják, a munkadarab behelyezése

(adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.

1.4. MOZGÓSZERSZÁMÚ FŰRÉSZGÉPEK,

gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével​

2. FAIPARI GYALUGÉPEK, kézi előtolással.

3. FAIPARI VASTAGSÁGI GYALUGÉPEK, egyoldali megmunkálásra, ha a

munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

4. SZALAGFŰRÉSZEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik​

5. Az 1-4. és 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben.

6. FAIPARI CSAPMARÓGÉPEK, több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. KÉZI LÁNCFŰRÉSZGÉPEK.

8. FÜGGŐLEGES MARÓGÉPEK, kézi előtolással.

9. PRÉSEK, HAJLÍTÓGÉPEK fa- és fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab

behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, a mozgó elemek lökete túllépheti

a 6 mm-t, a sebesség a 30 mm/s-ot.

10. MŰANYAGFELDOLGOZÓ FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy

FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel​

11. GUMIIPARI FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a

munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

12. SZÖGBELÖVŐK.

13. DARUK.

14. FELVONÓK.

15. KÖTÉLPÁLYÁK.

16. MOBIL és egyéb SZEMÉLYEMELŐK.

17. RAKODÓGÉPEK.

18. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROK.

19. A JÁRMŰÜRÍTÉS ÉS -MOZGATÁS KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEI.

20. JÁRMŰEMELŐK, SZERVIZ- ÉS GARÁZSEMELŐK.

21. GÉPI MEGHAJTÁSÚ EMELŐTARGONCÁK.

22. EMELŐDOB.

23. A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRBEN ALKALMAZOTT MUNKAESZKÖZÖK.

24. PIROTECHNIKAI TERMÉKEKET GYÁRTÓ GÉPEK.

25. KÜLÖN IS FORGALMAZOTT BIZTONSÁGI ALKOTÓELEMEK KÖZÜL:

25.1. Közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezés.

25.2. Kétkezes kapcsolók logikai egységei és elemei.

25.3. Határoló berendezések.

25.4. Borulás hatása elleni védőszerkezetek.